Számos tanulsággal szolgáltak az ellenzéki előválasztás jegyében telt utóbbi hetek.
Először is bebizonyosodott, hogy kétmagyarországon élünk, ahol miközben a társadalom egyik felének napi témát adott, hogyan alakul a kormánypárttal szemben helyezkedő pártok, miniszterelnök- és képviselőjelöltek nyílt versengése, addig a közpénzből fenntartott közszolgálati média közönyösen elhallgatta a több mint 633 ezer magyar állampolgár részvételével lezajlott referendumot. A Magyar Távirati Iroda először október elsején számolt be az miniszterelnök-jelöltek versenyének eredményéről, egyébről nem.
Mindenképp említést érdemel, hogy eddig példátlan módon egy pártokon kívüli politikus, jelesül Hódmezővásárhely polgármestere az előzetes latolgatásokat borítva harmadik lett az ellenzéki kormányfő-jelöltek versenyében. A 20 százalékos szavazati arány és a rá leadott 123 ezer voks megsüvegelendő, és leginkább azért, mert ezek szerint a civilek támogatásából finanszírozott kampány is lehet sikeres, s nem feltétlen a magyar vagy az európai parlamentben jelen lévő ellenzéki pártok alapszervezeti hálója, erőforrásai a mérvadóak egy ilyen versengésben. Az viszont más kérdés, hogy az alulmaradt és a maguk pozícióját fenyegetve érző vetélytársak hogyan fogadják a rajtuk kívülálló karizma népszerűségét, mikor a fellépéshez a színpadot ők ácsolták meg, hiszen az előválasztás költségeit túlnyomórészt ők fedezték.
Az egymásnak feszülés, a közéleti érzékenység helyben is kézzelfogható volt. A Partizán által rendezett Márki-Zay Péter és Mucsi Tamás szópárbajt 50 ezren, a vásárhelyi vita összefoglalóját pedig 84 ezren nézték meg. Az utóbbi számadat azért is érdekes, mert hozzávetőleg ennyi választópolgár él Hódmezővásárhely és Makó térségében. 2018-ban közel 30 ezer szavazatot kapott Lázár János az országgyűlési választáson, most a két ellenzéki jelölt több mint hatezret, Márki-Zay ebből ötezret.
Ám még mielőtt megszülettek volna ezek számok, lapunkban leközöltünk egy felmérést, ami igencsak kiverte a biztosítékot egyes olvasóinknál. A Jobbikhoz közel álló Iránytű Intézet arról számolt be, hogy méréseik szerint Lázár János simán vezet Márki Zay Péter előtt, s ha most lennének az országgyűlési választások, 51 százalék voksolna a fideszes politikusra. Sajtószakmai szempontból nem volt kérdés, hogy lehozzuk a közvélemény-kutatás eredményét, hiszen előtte is ezt a gyakorlatot folytattuk, függetlenül attól, milyen előjele volt egy-egy mérésnek. Persze lehet elfogultnak, „irányítottnak” tekinteni a vizsgálatot – de melyiket nem? Úgy is meg lehet közelíteni az eredményt, hogy releváns, tükröt tart, és ha szigorúan az arányokat nézzük, a kormánypárti politikus támogatottsága megegyezett a legutóbbi országgyűlési választáson elért eredményével. Sőt akár még hízelgő is lehet a vizsgálat Vásárhely polgármesterére nézve, hiszen a választókerületben jóval kevesebbet kampányolt, és a helyi ellenzéki megmérettetést így is bő négyötöddel hozta. Szóval azon egyáltalán nem kell meglepődni, mikor valaki meccsel, ha a mérkőzés elején hátrányba kerül, mert még nem ment át az ellenfél térfelére.
Mozgalmas hetek, hónapok előtt állunk. A szakértők szerint Csongrád-Csanád megye 4. számú egyéni választókerülete azon 27 billegő körzet egyike, ahol minden eldőlhet 2022-ben. Amennyiben egy vásárhelyi lesz az ellenzék kormányfő-jelöltje, ne csodálkozzunk, minden borulhat, sőt lehet, a feje tetejére áll.
