Jelentsük ki közösen, hogy amikor közös ellenzéki listát állítunk a választásokon, annak az első 30 helyén legalább három roma embert helyzetbe hozunk – ezt javasolta Márki-Zay Péter az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek második vitájában. A cigányság felzárkóztatása kapcsán pozitív példaként a hódmezővásárhelyi Petra modellprogramot is kiemelte az RTL Klub csatornáján lebonyolított vitában. Roma szakértőket kérdeztünk meg a bejelentésről.
Minden egyes témában a roma fölzárkóztatás szükségességét hangoztatja – mondja Márki-Zay Péterről Rácz-Káté Mónika, társadalmi integrációs, fejlesztési szakértő, hozzátéve, hogy ez nem egy kellemes téma és választókat is veszíthet vele. – Ezt a témát mindenki kerüli, sőt a közvélemény se hall róla szívesen, mert sok olyan kísérlet volt, amelyek nem voltak kellően hatásosak, hatékonyak. Ennek ellenére, ő nem adja föl.
Lakatos Béla, volt ácsi iskolaigazgató és polgármester, aki most a 6 ellenzéki pártnak a roma szakterületért felelős szakmai vezetője, úgy látja, a roma társadalomnak, a roma közösségnek ez egy nagyon fontos felvetés volt, nagyon örülne neki, ha ez megvalósulna és köszönet érte, hogy Márki-Zay Péter szóba hozta ezt.
Meggyőződésem, hogy nagyon fontos lenne az ellenzék szempontjából, hogyha hiteles roma emberek kerülnének fel a listára. Mi már annak is örülnénk, ha 3 ember fölkerülne a 60-ba, tehát nem a 30-ba, 20 főnként egy elfogadott roma ember kerülne a listára, aki tud is tenni a romákért.
Lista a romákról?
– Ő egy olyan statisztikára gondol, ami önbevallás alapú – mondja Rácz-Káté Mónika, ezzel is jelezve, hogy ismeri az elképzelést, ami a miniszterelnök-jelölti vitában is szóba került.
Ma ez a kérdés nagyon szenzitív, érzékeny téma, hogy ki vallja magát romának. Az a társadalmi közhangulat, ami ma uralkodik, nem segíti azt, hogy a romák szívesen és bátran vállalják származásukat. Egyébként polgármester úrnak pont ez az egyik célja, hogy példaképeket állítson föl és hogy büszkén vállalhassák származásukat, ne kelljen ezt eltitkolni. Polgármester úr arról beszél, hogyha körvonalazódnának azok a csoportok, ahol láthatóan, vagy tudhatóan a hátrányos helyzet, a sérülékenység fennáll, akkor őket megtalálhassuk, megszólíthassuk és tudjuk őket bevonni programokba. Az ő célja ezzel ez.
Lakatos Béla úgy látja, Márki-Zay az amerikai példára célzott. Itthon a többségi társadalom dönti el, hogy hova kell tenni a pénzt, ezeket a programokat Magyarországon úgy írják ki, hogy szegregált területek integrációja. Mindenki tudja, hogy ott romák laknak. Amerikában viszont ők maguk vállalják, hogy milyen helyzetben vannak, vagy milyen kisebbség részei és ezért programokat kapnak, támogatásokhoz jutnak.
A Petra modellprogram
– A vásárhelyi viszonyokat 3 éve kezdtem megismerni, egy lokális program során olyan oktatáspolitikai problémákkal találkoztam, amelyeket sérülékeny célcsoportoknál érdemes lenne figyelembe venni – idézi fel munkakapcsolatuk kezdeteit Márki-Zay Péterrel Rácz-Káté Mónika. – Egy hónapokig tartó egyeztetés, gyakran vita után született meg a Petra modellprogram. Én 26 éve dolgozom ezen területen, de nagyon kevés olyan polgármesterrel atalálkoztam, aki ilyen mélységben képes összehozni egy programot, összehozni az álláspontokat. Hónapokon keresztül szán arra időt, hogy a roma értelmiségiek, roma szakemberek a saját tapasztalataikat megoszthassák vele.
Vásárhelyen, annak is köszönhetően, hogy ő a romák iránt, illetve a sérülékeny csoportok iránti elköteleződése ilyen magas színtű, közvetít egy értékrendet, aminek köszönhetően el lehet mondani, hogy most ma Hódmezővásárhelyen – így a Petra modellprogramban is a 2. évben láthatóvá vált, hogy a kezdetektől fogva sincs előítélet, nem okoz problémát a városban, tehát nem okoz problémát a városban a többség-kisebbség viszonyában az együtt működés.
Vásárhelyen teljesen békében él együtt a többség, kisebbség, az együttműködésből származó előnyöket veszik alapul és nem is kerül szóba az előítéletesség vagy a többség-kisebbségnek az együttműködési nehézsége, ugyanis nincs.
Arra a felvetésre, hogy a Petra modellporgram nem kifejezetten a romákat célozza meg, Rácz-Káté Mónika azt mondja, itt a kisebbségből, tehát a roma közösségből is kiválasztásra kerültek gyerekek, de ugyanúgy, más, sérülékeny célcsoportokból, családokból is.
A gyermekek, családok jólétét középpontba állító stratégiára van szükség
– Ezt nem lehet másképp, mint egy olyan modellprogrammal, amivel egészen a fogantatástól, a várandósságtól kezdve folyamatosan segítjük őket, többféle területen. Nagyon fontos, hogy nem egy kézműves foglalkozással, közös együttléttel – nem leértékelve azokat – hanem egy pontos szakmai módszertan mellett, 21. századi eszközrendszerrel. A Petra modellprogram ebben innovatív. Olyan eszközrendszert használ, ami elősegíti a hátrányok csökkentését, elősegíti a 21. századi elvárásokhoz történő igazodást.
A második évben vagyunk, 70-80 %-os az elégedettség, olyan visszacsatolások érkeztek, hogy a gyerekeknek növekedett az olvasási, szövegértési, numerikus képessége, emellett az önbizalmuk, a teljesítménybe vetett hitük is. A gyerekek megszerették a könyveket, a fejlesztő eszközöket. A Petra modellprogram a bizonyítéka annak, hogy hiányzás nélkül, lemorzsolódás nélkül, maximális részvétellel a mindennapi élet több színterében, egészséges életvezetésben, többféle területben beavatkozva értünk el sikereket – zárja a gondolatot Rácz-Káté Mónika.
