Másodfokon jogerősen elveszítette a Promenáddal és a Vásárhely24-gyel szembeni sajtó-helyreigazítási pert Márki-Zay Péter

1 030

Az eredeti eljárás ugyanis még a két, ma már egyesült oldal fúziója előtt indult. A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla Márki-Zay Péter keresetét elutasította, mert indoklásuk szerint nincs reális indok azt feltételezni, hogy Szenti Tibornak lett volna bármi oka arra, hogy a felperessel folytatott beszélgetése tartalmáról ne a valóságnak megfelelően számoljon be a lányának, mint ahogy arra sincs magyarázat, közvetlenül a felperessel való beszélgetést követően miért beszélt volna a gépkocsiban a lányán keresztül történt megfenyegetéséről, ha a felperes részéről ilyen utalás nem hangzott el. Márki-Zay Péter tehát megfenyegette Szenti Tibort. A felperes és jogi képviselője fontolóra veszi a felülvizsgálati eljárást.

Másodfokon megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék döntését és elutasította a hódmezővásárhelyi polgármester keresetét a két (akkor még különálló, azóta egyesült) sajtóorgánummal és kiadójukkal szemben.

Az ügy hátteréről itt írtunk korábban.

- Hirdetés -

A másodfokú bíróság tárgyalás nélkül hozta meg döntését, erre van törvényi lehetősége. A másodfokú bíróság fontosabb megállapításai a következők voltak:

  • A tanúk egyező nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a Vásárhelyi Valóság 2019. március 25-i szerkesztőbizottsági ülését követően Szenti Tibor Márki-Zay Péterrel, míg Soós Csilla dr. Kis Andreával beszélgetett. Soós Csilla nyilatkozata szerint Szenti Tibor zaklatottan szállt be a gépjárműbe, amelyet követően azt a kijelentést tette, hogy Megfenyegetett a lányommal!. E tekintetben Szenti Tibor és Soós Csilla tanúvallomása egybehangzó, e tanúvallomásokat az eljárás során a polgármester sem vonta kétségbe, ebből következően elfogadható, hogy Szenti Tibor közvetlenül a felperessel való beszélgetést követően panaszkodott arról, hogy megfenyegették a lányával.
  • Szenti Csilla tanúvallomása ugyancsak alátámasztotta édesapja előadását, nyilatkozata önmagában a közeli hozzátartozói viszonyra tekintettel nem rekeszthető ki a bizonyítékok köréből.
  • Szenti Csilla nyilatkozata – aki közvetlenül édesapja szerkesztőbizottsági ülésről való hazatérése után értesült a történtekről – alátámasztotta az édesapja tényelőadását, e tekintetben nincs jelentősége annak, hogy Szenti Tibor előadása szerint a felperes az általa képviselt politikai nézetek támogatására, vagy – Szenti Csilla vallomásából kitűnően – a szerkesztőbizottsági tagságról való lemondásra kívánta rávenni Szenti Tibort.
  • A tanúvallomások közötti eltérés nem jelenti azt, hogy azok között ellentmondások lennének, a jogvita eldöntése tekintetében jelentős fenyegetettség tényét illetően a tanúvallomások egybehangzóak, ezáltal Szenti Csilla nyilatkozata a tényállás megállapítása során nem volt figyelmen kívül hagyható, és azt a perben feltárt egyéb bizonyítékokkal együtt kellett értékelni.
  • Lényeges továbbá, hogy a perbeli kijelentés közvetlenül a szerkesztőbizottsági ülést követően hangzott el, azt pedig a perben meghallgatott Soós Csilla és dr. Kis Andrea is alátámasztotta vallomásában, hogy ekkor Szenti Tibor a felperessel – és kizárólag vele – beszélgetett, majd közvetlenül ezt követően vált zaklatottá és tett említést arról, hogy megfenyegették a lányával.
  • Fontos körülmény, írják az ítélet indokolásában, hogy sem a felperes, sem a tanúk nem számoltak be a szerkesztőbizottsági ülésen történt olyan eseményről, ami megmagyarázhatná Szenti Tibor zaklatottságát, és olyan adat sem merült fel, amiből arra lehetne következtetni, hogy az általa előadottakhoz képest más miatt vált zaklatottá, vagy hogy máskor és másvalaki tett fenyegető tartalmú megjegyzést a lányával kapcsolatban.
  • Jelentőséget tulajdonított az ítélőtábla a fentieken túl annak is, hogy a Márki-Zay Péter és Szenti Tibor között korábban nem volt konfliktus, sőt maga a polgármester állította, hogy régre visszanyúló, szívélyes családi kapcsolat volt közöttük. A személyes ellentétek hiányát támasztja alá, hogy maga a felperes sem állította, miszerint őt Szenti Tibor akár a perbeli szerkesztőbizottsági ülést követő beszélgetésük előtt, akár azt követően bárhol nyilvánosan támadta volna. Ebből viszont az a következtetés vonható le, Szenti Tibornak semmi oka nem volt arra, hogy valótlanul állítsa azt a felperesről, hogy őt megfenyegette a lányával, ilyen okot a felperes sem tudott megjelölni.
  • Értékelte továbbá az ítélőtábla Szenti Tibornak azt a Márki-Zay Péter által sem vitatott állítását, miszerint mint jobboldali beállítottságú, vallásos ember, nem kívánta sem a felperest, sem a baloldali politikai erőket támogatni, ugyanakkor a saját politikai meggyőződésének sem akart hangot adni a Vásárhelyi Valóság című újságban, hanem a lap politikamentességéért szállt síkra a szerkesztőbizottsági üléseken.
  • Nincs reális indok azt feltételezni, hogy Szenti Tibornak lett volna bármi oka arra, hogy a felperessel folytatott beszélgetése tartalmáról ne a valóságnak megfelelően számoljon be a lányának, mint ahogy arra sincs magyarázat, közvetlenül a felperessel való beszélgetést követően miért beszélt volna a gépkocsiban a lányán keresztül történt megfenyegetéséről, ha a felperes részéről ilyen utalás nem hangzott el.

Így az eset összes körülményéből, valamint a tanúvallomásokból azt a következtetést vonták le, hogy a fenyegetés a Márki-Zay Péter részéről elhangzott, emiatt az alperesek által közölt írásmű sérelmezett közlésének valósága bizonyítottnak tekinthető.

Márki-Zay Péter és jogi képviselője fontolgatják felülvizsgálati eljárás megindítását. Azt elmondta, hogy jogi képviselője még nem kapta meg a tárgyalás megtartása nélkül meghozott másodfokú döntést akkor, amikor már a sajtóból értesülhetett annak tartalmáról. A fenyegetés tényét, amely a mostani ítélettel jogerőre emelkedett, továbbra is tagadja, hiszen, ahogy í tárgyaláson is elmondta, Szenti Csilla állására, előmenetelére neki nincs befolyása.

Az ítélet jogerős.

HVSZ Könyvelő

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!