A vásárhelyi és makói kórház intenzívein volt a legmagasabb a halálozási ráta megyénkben
Két százalékkal nőtt a halálozási ráta tavaly a Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont vasárhelyi és makói kórházában. Az intézmény intenzív osztályain 2019-hez képest 112-ről 145-re, míg a belgyógyászatokon 256-ról 350-re nőtt az elhunytak száma 2020-ban. A szentesi kórház fertőző osztályán négyszer, a szegedi klinikáén több mint nyolcszor annyi beteg hunyt el tavaly, mint az azt megelőző évben.
A koronavírus-járvány egyik hulláma alatt sem közöltek területi halálozási adatokat az állami szervek, csupán a Magyar Orvosi Kamara tette közzé az egyes településeken elhunyt egészségügyi dolgozók nevét. A pandémia áldozataira, illetve a fertőzés miatt kórházakban kezelt betegek számára vonatkozóan azóta sem készült ellátóhelyenként összegzett, nyilvános adatbázis, amely alapján megismerhető lenne az egyes intézmények leterheltsége. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2020-as ágyszám- és betegforgalmi kimutatása viszont már elérhető. Azt és a korábbi év mutatóit összehasonlítva viszont árnyalt képet kaphatunk, megyénk fekvőbeteg-ellátóhelyein mi zajlott a járvány első és második hullámának idején.
Ami szembetűnő, hogy Hódmezővásárhelyen, Makón, Szentesen és Szegeden is nőtt a halálozási ráta. Az arány – amely a meghaltak számát viszonyítja az elbocsátott betegek számához – leginkább a Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátóközpontban nőtt, mégpedig 4,65-ről 6,59 százalékra. Szentesen 5,28-ról 7,05-re, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban 2,24-ről 2,92 százalékra emelkedett. Az ágykihasználtság – amely a teljesített ápolási napok számát hasonlítja össze a teljesíthető ápolási napok számával – Szentesen volt volt a legmagasabb, 58 százalékos, a megyeszékhelyen 47, Vásárhelyen és Makón nem egész 43 százalékos. A kimutatásból derült ki, hogy a vásárhelyi és makói 591 kórházi ágyából 75, míg a klinikák 1995 kórházi ágyából 160 tartósan – hat hónapnál hosszabb ideig – szünetelt, vagyis ellátás nyújtására nem volt használható.
Az intézmények osztályos bontásban szereplő adatai még inkább betekintést engednek az elmúlt év megrázó történéseibe. A legkirívóbbak a megye fertőző osztályainak számai. A szentesi infektológián 2019-ben 521 beteget kezeltek és 53-an hunytak el, tavaly 1174 beteg közül 203 hunyt el. A szegedi fertőzőn ijesztő mértékben nőtt a halálozási szám: míg 2019-ben 1421 ellátott közül csupán 16-an, az elmúlt évben 1825 beteg közül 138-an hunytak el. A Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont belgyógyászati osztályain miközben egy év alatt alig, 2506-ról 2674-re nőtt a betegek száma, a halálozási szám 256-ról 350-re emelkedett.
Az intenzív osztályok közül a vásárhelyinek és a makóinak nőtt a leterheltsége tavaly. Míg 2019-ben 364 beteget kezeltek ott, közülük 112 hunyt el, 2020-ban 407 ellátott közül 145 hunyt el. Szegeden a korábbi évhez képest 600-zal kevesebben, 1865-en kerültek be az intenzívre, az ott elhunytak száma viszont 405-ről 458-ra nőtt. A halálozási rátákat tekintve a Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont intenzív osztályain volt a legmagasabb ez az arányszám tavaly megyénkben: közel 36 százalékos. A második a szegedi intenzív, ahol 24, a harmadik a szentesi, ahol kevéssel 24 százalék alatt volt a mutató.
