2021. június 26-ától Pécsett kerül bemutatása Hézső Ferenc egy korábban ki nem állított, Lantos Ferenc (1929–2014) meghívására a bonyhádi művésztelepen készített négy zománclemezből álló műve – tájékoztatta szerkesztőségünket Dr. Tóth Károly művészettörténész.
Az 1967 és 1972 közötti korszakban a zománcedényeiről híres Bonyhádi Zománcgyár nyári művésztelepek keretében biztosított lehetőséget a Lantos Ferenc által meghívott művészeknek, hogy kísérletező jellegű műveiket zománctáblákon megvalósítsák.
A kiállításra most bekerült alkotás Hézső Ferenc 1972-ben készült Négy évszak című, négy darab, egyenként 45×45 centiméteres, egyben keretezett zománclemeze, amely a kiállításon bemutatott képek nagy többségének megfelelően ugyancsak Bonyhádon készült. A négy különböző alapszínre maszkolással felvitt rétegek a színeknek megfelelően (zöld, piros, sárga, kék) a négy évszakot jelenítik meg. Az általában realista, ábrázoló, az alföldi festészet hagyományához kapcsolói vásárhelyi művésztelep alkotói közül ebben az időszakban egyedül Hézső kísérletezett ezzel az geometrizáló, absztrakt formanyelvvel.
Tóth Károly művészettörténész szerint
„Hézső Ferenc most bemutatásra kerülő műve tükrözi azt az elvet, hogy a képzőművészetnek az architekturális terekben is kell érvényesülnie és ezáltal kell kifejteni a hatását a társadalomra. Hézső Ferenc műve abból a szempontból is különleges, hogy a vásárhelyi iskola korabeli tagjaival (pl. Németh József, Szalay Ferenc) ellentétben a geometrikus absztrakt törekvéseket is tükröz a redukált formavilágú, ám látványos, színes formanyelven keresztül. Hézső Ferenc Bonyhádon készült alkotása ezen a kiválóan rendezett pécsi kiállításon, a vele egy időben, ugyanott készült művek mellett, méltó környezetben
kerülhet bemutatásra.”
Hézső Ferenc festőművész 1938-ban született Hódmezővásárhelyen és már iskolásként kapcsolatban került a város művésztelepének alkotóival, pl. Kohán Györggyel, Kurucz D. Istvánnal. Ennek hatására döntött a képzőművészeti pálya mellett, így 1957 és 1962 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. Ezt követően visszaköltözött Hódmezővásárhelyre, ahol részt vett az 1960-as években fénykorát élő Németh Lajos művészettörténész által “Vásárhelyi iskolának” nevezett csoportban. Szülővárosában gimnáziumi rajztanárként dolgozott, majd 1975-től a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Rajz Tanszékén oktatott főiskolai tanárként. Rendszeresen részt vett a Népművelődési Intézet tokaji táboraiban, ahol a pécsi Lantos Ferenc is rendszeresen megfordult. Hézsőt 1972 nyarán Lantos hívta meg a bonyhádi zománcgyárba dolgozni, ahol egyhetes tartózkodásuk alatt több zománcozott lemezt is elkészített. Ugyanebben az évben Hézső Ferenc Pécsett is rendezett kiállítást, amelyet Lantos Ferenc nyitott meg.
