Pataki Béla dokumentumfilmet készített szülei életéről

441

28 évvel ezelőtt édesapját, rá három évre pedig édesanyját is a kamera elé ültette Pataki Béla, hogy életüket megőrizze a családi legendárium számára. Idővel azonban az amatőr filmes felismerte azt, hogy szülei története másoknak is okulásként szolgálhat, ezért elővette archív felvételeit és dokumentumfilmet szerkesztett belőlük. A kész alkotást beválogatták a Bujtor István Fesztivál versenyfilmjei közé, de további, őszi mustrákon is szerepel majd a vásárhelyi produkció.

,,Apám fő problémája az volt, hogy miután az édesapja csendőr volt, egyszerűen nem kapott munkát”

– mesélte a Vásárhelyi Televíziónak Pataki Béla.

Az 1950-as években az édesapja azért választotta Hódmezővásárhelyt lakhelyéül, mert itt nem tudtak székelyföldi felmenője múltjáról. Jól döntött, mert itt ismerte meg feleségét, és alapított családot. Apám, anyám emlékére című dokumentumfilm az ő történetük előtt tiszteleg.

– Legszebb 10 évét, 20 éves korától 30 éves koráig, háború, katonaság, fogság tették ki. Borzalmas körülmények között élt, de erről igazából soha nem beszélt. Néha próbáltuk faggatni, ám valahogy nem akarta elmesélni, mi is történt vele. Egyszer azonban 28 évvel ezelőtt, amikor nagymamám meghalt, akkor nyílt meg, talán lehet, hogy úgy érezte, hogy nem akarja magával vinni az emlékeit. Akkor egyszer sikerült kamera elé ültetni – fogalmazott Pataki Béla a VTV-nek.

Végül édesapja minden emlékét és szavát sikerült rögzítette és megőriznie az utókornak, ahogyan három évre rá, 1996 tavaszán is ezt tette, amikor édesanyja mesélte el életét. A történetfűzéreket archív fotók is hitelesítik.

– Amikor későbbiekben ezt digitalizáltam és feldolgoztam, mert egy hosszabb anyagról volt szó, akkor derült ki számomra, hogy ebből össze lehet vágni egy viszonylag rövidebb dokumentumfilmet is, ami nemcsak családi vonatkozásában érdekes, hanem esetleg másoknak is meg lehetne mutatni. Ezért idén nekiültem és egy 23 perces dokumentumfilmet szerkesztettem belőle. Beneveztem több fesztiválra. Az első a balatonszemesi Bujtor István Fesztivál, ahol bekerült a versenyfilmek közé – árulta el a stábnak.

Ezen kívül az alkotás még az Ars Sacra, a Göcsei és a Lakiteleki mustrákon is megmérettetik, felhívva a figyelmet az élni akarás és a szeretet erejére.

HVSZ Könyvelő

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!