Számos ponton elmarasztalta a köznevelési törvény 2019-es módosítását az Alkotmánybíróság, amely egyúttal júniusig szabott határidőt a kormánytöbbségnek arra, hogy javítsa ki az alaptörvény-ellenességeket.
A Telex számolt be arról, hogy a jogszabály-változtatás miatt 56 képviselő fordult a taláros testülethez, és ugyan kifogásaik nagy részét elutasította az Ab, a testület honlapján közzétett összefoglaló szerint azt azonban elfogadta, hogy a négy éves kortól való, és felmentési lehetőség nélküli, kötelező óvodába járatás sérti a szülők neveléshez való jogát.
Az Ab a magántanulói státusz helyébe lépett egyéni munkarend elbírálásához is követelményeket szabott meg.
A lap azt írja, 2019 nyarán az idevágó módosítás is nagy vitákat váltott ki, és az ellenzék mellett számos civil szervezet is aggályokat fogalmazott meg amiatt, hogy a Fidesz-KDNP úgy változtatta meg a köznevelési törvény, hogy az alapján a hatodik évüket betöltött gyerekek esetében csak egy állami hatóság engedélyezheti az óvodában maradást – akár az egyéni helyzetet ismerő óvónők és más helyi szakemberek, illetve a szülők véleményével szemben is Ezt az Ab nem találta ugyan Alaptörvény-ellenesnek, de megállapított egy alkotmányos mulasztást:
már önmagában a kérelem (az Oktatási Hivatal mint felmentést engedélyező szerv honlapján elérhetővé tett adatlap) kitöltése és benyújtása is alapvető nehézséget jelenthet azon szülők számára, akik esetében nem áll rendelkezésre megfelelő számítógép, internet-hozzáférés és nyomtatási vagy ügyfélkapu hozzáférési lehetőség.
A lap szerint ez azt jelenti, hogy az, hogy ha azoknak a gyerekét, akik nem kérvényezték jóelőre az iskolaérettség vizsgálatát, automatikusan iskolába küldik, már önmagában alapjogokat sérhet. Az Ab szerint az iskolaérettség megállapítása elsősorban a szülő joga és kötelessége.
A határozathoz a jelenleg 14 tagú Alkotmánybíróság hét tagja – dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Handó Tünde, dr. Horváth Attila, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla, dr. Salamon László és dr. Szívós Mária – nyújtott be különvéleményt, a Fidesz által jelölt és megválasztott testület jórésze kifejezetten kifogásolta azt, hogy az Ab a szüli jogok mellett foglal állást. Ennek ellenére – miután szavazategyenlőség esetén az Ab-elnök dönt – a határozat ebben a formában ment át.
