Egyetemi modellváltás: Szeged – hezitálnak, Pécs – ellentmondásosak az infók, Debrecen – mint kés a vajon
Változóan alakulnak a nagy vidéki, orvosi képzéssel rendelkező karok alapítványi modellváltása. Szegeden és Pécsett még semmi nem dőlt el, vannak kételyek, de erős a támogatók hangja. Debrecenben viszont a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) tagjai közül senkinek semmi kérdése nincs, mehet a modellváltás. De mit is jelent ez a modellváltás?
Szegeden keszekusza az egyetemi fenntartóváltás kérdése. Információink szerint sok a bizonytalan a Szenátusban, de talán többségben vannak az Alapítványi modell mellett állók. Maga a rektor, Rovó László és Fendler Judit kancellár is a modellváltás mellett van. A hétfői rendkívüli szenátusi ülésen viszont nem született döntés arról, hogy kezdeményezzenek-e tárgyalásokat a modellváltásról. Az ülésen felszólalt az egykori rektor, Szabó Gábor, aki szerint, bár lehetett volna jobb alternatíva, most egyszerűen nincs más lehetőség, és el kell fogadni az új alapítványi modellt. Szajbély Mihály, a Bölcsészettudományi Kar professzora szerint az alapítványi modellváltás egy rossz irányú, téves fordulat lenne, és valódi biztonságot az egyetem számára nem adhat más, mint a valódi autonómiájához való ragaszkodás. Szárnyra keltek már olyan hírek is (amelyek által egyébként a szenátusi döntés csupán színjátéknak tűnik), miszerint Rovó Lászlónak a minisztériumban mondták el a modellváltás menetét, bár ő úgy kommunikál, hogy a váltást illetően nincs semmi kényszer. Jelenleg, várva a döntő szenátusi ülést, amely a hírek szerint január 29-én lehet, az SZTE EHÖK kérdezi a hallgatókat a véleményükről.. A szegedieknek állítólag a 98,5%-a elutasítja a modellváltást. A felmérés persze egyáltalán nem reprezentatív.
Pécsett több a bizonytalanság. Ott, a szegedi szenátusi üléssel ellentétben, közvetítették online az eseményt, és nem erősködött, hogy semmilyen kép és hangfelvétel nem készíthető, hanem az egyetemi polgárok számára megadta a lehetőséget. Péccsel kapcsolatban két fontos hír van: egyelőre itt sem vették napirendre az ügyet, túlságosan kevés az információ. Sőt, nemcsak kevés, hanem egyenesen ellentmondóak azok az információk, amelyeket Miseta Attila rektor kapott a kormányzattól. Példaként azt említette a rektor, amikor Gulyás Gergely az egyik kormányinfón azt mondta, a szegedi, a debreceni és a pécsi intézményekhez tartozó klinikai központok az esetleges alapítványi váltás után is az egyetemek részei maradnának, amire ő felhívta Kásler Miklós EMMI-miniszter tanácsadóját, Kollár Lajost, aki azt állította, hogy nálunk ilyen nem hangzott el. Miseta is levonta a következtetést: akkora a bizonytalanság, hogy bölcsen teszik, ha inkább várnak, ameddig a helyzet letisztul, mert ez egy kardinális pontja annak, hogyan határozzanak.
A Debreceni Egyetem (akik díszpolgárrá avatták Vlagyimir Putyint) Hallgatói Önkormányzata viszont 70 igen szavazattal, tartózkodás nélkül, elfogadta azt, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat a modellváltásról.
Mindhárom nagy egyetemnél a pénzzel és a jövőbeni fizetésemeléssel érvelnek az alapítványi modell mellett. Illetve ezzel ebből következően azzal, hogy aki ennek most ellenáll, az lemarad a többiekkel szemben folytatott, elsősorban anyagi és bérversenyben, ami könnyen oktatói vándorlást okozhat a jobb gazdasági helyzetben lévő egyetemek felé.
Röviden az alapítványi modellváltásról
Az Alapítványi modellváltással egyébként az egyetemek kikerülnének az állami fenntartás alól. Ez látszólag több bevételt hozna, és fizetésemeléseket is beígértek a közalkalmazotti szférából kikerülő munkavállalóknak. Azonban az, a Corvinus kivételével egyelőre nem világos, honnan is jönne, jöhetne több bevétel, és főleg, hogy ezeknek a kifizetéseknek miért akadálya az állami fenntartás. Magyarán az egyáltalán nem látszik, hogy milyen plusz, az államtól független bevételi források jönnének az egyetemre, amik jelenleg kizártak.
Az egyetem vezetése azután ráadásul az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kinevezendő kuratóriumi tagokból áll, akiknek korlátlan döntési jogkörül lehetne. Cserélni őket pedig csak felmondással, esetleg kihalásos alapon lehetne. a kuratórium pedig, az autonómiát elvéve dönthetne a rektorok és a Szenátusok helyett.
A játszma folytatódik mind a három helyen. Egyelőre úgy tűnik, kisebb-nagyobb ellenállásokkal ugyan, de az alapítványi modell mindenütt megvalósul.
