Ahogy mi médiát fogyasztunk – mintha két külön országban élnénk

61

- Hirdetés -

2014 óta kétévente, így idén is elkészítette a Mérték Médiaelemző Műhely kérdőíves kutatáson alapuló elemzését a magyar felnőtt lakosság hírfogyasztási szokásairól. A mostani kérdőív a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával és a Medián piackutató cég bevonásával készült, 2000 fő megkérdezésével készült. A Covid járvány miatt 2020 különleges év volt. Óriási az eltérés a kormánypárti érzelmű és a nem kormánypárti érzelmű emberek között, tényleg olyan eredmények jöttek ki, mintha ez a két csoport két különböző országban élne.

A legutóbbi kutatás óta is akadtak olyan történések a médiapiacon, amelyeknek a hírfogyasztásra gyakorolt hatása eddig nem annyira volt ismert, ez is indokolta az új kutatást. Nézzünk néhány fontosabb megállapítást a munkából:

  • Évek alatt a legolvasottabb napilapok címei eltűntek a listáról, lecserélődtek a rádiós piac szereplői, és számos nagy elérésű médium olyan tulajdonosváltáson ment keresztül, ami teljesen felülírta a korábbi szerkesztési irányokat.
  • Az internet hírfogyasztási jelentősége gyakorlatilag beérte a televízióét, a közösségi média pedig még inkább felértékelődött.
  • A COVID-19 miatt jelentősen nőtt a hírek iránti kereslet, és a járvánnyal kapcsolatos intézkedések a politikai közbeszéd és viták középpontjába kerültek.
  • Növekszik a politika, a közélet iránti érdeklődés, hírigények gyors kielégítését szolgáló online és közösségi hírforrások, másfelől felértékelődtek a hírigények gyors kielégítését szolgáló online és közösségi hírforrások.
  • A legfiatalabb választók között a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem vagy nem rendszeresen tájékozódnak.
  • A kormánypárti szavazók jelentős része is tisztában van vele, hogy a Fidesz uralja a médiarendszert, ugyanakkor ezt nem ítélik meg negatívan.
A válaszadók többsége szerint kormánypárti uralom van a médiában. Adatforrás: A politikai tájékozódás forrásai 2020 / Mérték-Medián kutatás 2020
Forrás: A politikai tájékozódás forrásai 2020 / Mérték-Medián kutatás 2020

- Hirdetés -

  • A kormánypárti sajtóholdingról, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványról (KESMA) és arról, hogy ezáltal egy kézben összpontosulnak a kormánypárti médiumok, csak a felnőtt népesség negyede hallott, és közöttük jóval nagyobb többségben vannak a nem kormánypárti válaszadók.
  • A hírforrások kiválasztását és a hírek értelmezését, értékelését is jelentősen befolyásolja a válaszadó pártállása. A kormánypárti szavazók nyilvánvalóan előnyben részesítik és hitelesebbnek tartják a kormányközeli médiumokat, ugyanakkor a napi eseményeket is a kormány narratívájával összhangban értelmezik, akkor is, ha azzal hírforrásokkal is találkoznak.
  • A kormánypárti és az ellenzéki szavazók abszolút ellentétes véleményen vannak azt illetően, hogy mit tekintenek hiteles forrásnak. Nemcsak különböző, hanem egyenesen ellentétes a két csoport minősítési helye.
Forrás: A politikai tájékozódás forrásai 2020 / Mérték-Medián kutatás 2020
  • A tévék közötti sorrendben vezet az RTL Klub, mögötte a TV2 és utána a közszolgálati csatornák (itt az összes csatornát egy kalap alá vette a kérdőív). Az online portálok között mindegyik vezető online csatorna nagyobb olvasótábort szerzett az elmúlt két évben. Itt az élen a 24.hu áll, majd ezt követi az Index, a hvg.hu, az Origo és a 444.hu
  • A 2020-as felmérés friss újdonsága az Index “kormánypárt-komformosabbá” válása és a Telex létrejötte, de ezt a mostani vizsgálat egyelőre csak 1-1 kérdésben és kis részletekben tudta mérni.

A friss felmérésről bővebben itt, itt és itt olvashatnak.

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!