A rendkívüli jogrend elfogadása után gyors módosítja a kormány az alkotmányt

318

Beemlik az alkotmányba a kormánypárti „genderezős” téma egyes elemeit, szűkítik a közpénz definícióját és bebetonozzák a kormányközeli alapítványok pozícióját – vette észre szinte egyszerre az Azonnali és a 444.

A következő módosítókat tartalmazza az előterjesztés:

  • A család fogalmát meghatározó L. cikkbe bekerülne a következő mondat: „Az anya nő, az apa férfi”.
  • A gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogáról szóló XVI. cikk a következőképpen egészülne ki: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”. Az indokolás ehhez azt fűzi hozzá, hogy „az emberi méltósághoz az is hozzátartozik, hogy minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz, melynek része, hogy védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben”.
  • Az alaptörvény 39. cikke a következő mondattal egészül ki: „Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.” Az Azonnali értelmezése szerint ez szűkíti a közpénz fogalmának definícióját, hiszen erre a mondatra hivatkozva lehet majd elutasítani az állami cégek, államközeli alapítványok és más „szürkezónás” szereplők átlátható költekezésére tett elvárásokat. Ezzel korábban a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank már megpróbálkozott, amikor azt állította, az Pallasz Athéné-alapítványainak költését nem kell közzétennie, hiszen az technikailag nem közpénz, forrása ugyanis a jegybank nyereségeiből származik. Ezzel az értelmezéssel akkor a bíróság nem értett egyet.
  • Bekerül az alkotmányba egy olyan passzus is, miszerint a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.” Ez potenciálisan azt jelenti, hogy az elmúlt években létrehozott, fideszes vezetésű (pl. a Corvinust, SZFE-t fenntartó) alapítványokhoz  ezentúl csak kétharmados többséggel lehetne hozzányúlni. Pozíciójuk így bebetonozódik.
  • Az alaptörvény a jelenleg létező hatféle különleges jogrendet (rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, veszélyhelyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás) ezentúl háromba sűríti: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet.

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!