Nem a polgármester döntene a bizonyítékok jutalmazásáról az ősszel újra beadott rendeletben

- Hirdetés -

A polgármestertől az ügyrendi bizottsághoz kerülne át a jutalmak mérlegelése az ősszel korrigálva újra beadott bűncselekmények bizonyítékait jutalmazó rendeletben. Az átdolgozásba Juhász Tündééket is bevonnák, az önkormányzat közvetlenül fizetne, de aki tanúvédelmet kér, nem biztos, hogy kap pénzt.

Azt tervezi a hódmezővásárhelyi önkormányzat, hogy ősszel korrigált, módosított formában újra a közgyűlés elé terjeszti a korrupciós és rongálásos bűncselekmények bizonyítékait jutalmazó rendeletét – értesült lapunk. Mint közismert: a helyi jogszabályt – amelyet a Fidesz “spiclitörvénynek” gúnyol – augusztus 7-én visszavonták, miután a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal megtámadta annak törvényességét.

Ennek keretében nem csak konkrétan beleírnák, hogy a közösségi együttélés szabályainak megsértésének hosszú, és a fű le nem vágását, vagy nem megfelelő zászló kitűzését is magában foglaló listájából mi az, aminek a bizonyítása jutalmat ér, de magát a rendeletet is konkrétabbá tennék, kiszednék belőle az elavult, a gyakorlatban nem használt részeket – tudtuk meg Tatár Zoltán jegyzőtől, aki azt is elmondta, a kormányhivatal azt is javasolta, a két rendeletet, tehát a bizonyíték-jutalmazást és az együttélés szabályait vonják össze.

Igényelni kell a jutalmat

Kérdésünkre egyértelműsítette: a jutalmat igényelni kell abban az esetben, ha már jogerősen elítéltek valakit és igazolni lehet, hogy azt a mi bizonyítékunk alapján tették. Bár elmondása szerint a folyamatot elindíthatjuk úgy, hogy az önkormányzatnak teszünk bejelentést, akik majd továbbítják az illetékes hatóságnak, ez – bár így egyszerűbb – nem kötelező, a jutalmat e nélkül is kérhetjük.

Kérdésemre, hogy ehhez “lobogtatni” kell-e majd akkor a határozatot, azt felelte, igen, de a bizonyítékokat nem kell átadnunk ebben az esetben az önkormányzatnak, csak például a jegyzőkönyvet, amelyben szerepel, hogy a mi adatunkat használták.

Ennek kapcsán kérdésünkre elismerte, hogy ha tanúvédelmet, vagy az adataink zárt kezelését kérjük, akkor lehet, hogy nem tudunk ilyen jutalmat igényelni.

A hódmezővásárhelyi rendőrség épülete

Mint mondta, egyébként az esetek 99 százalékában az önkormányzatnak egyébként nem kell majd a tervek szerint plusz adatokat bekérnie, hiszen a jogszabály olyan cselekedeteket – köztéri rongálás, hivatali korrupció – üldözne, amelyekbe az önkormányzatot vagy be kell, hogy vonják sértettként, vagy maga indítja el a kivizsgálását fegyelmi eljárás keretében.

Az ősszel beadni tervezett módosított rendeletben a jutalmak kifizetését már nem a polgármester, hanem az ügyrendi és mandátumvizsgáló bizottság mérlegelné.

Amelynek egyébként fideszes tagja is van. Arról, amit Márki-Zay Péter lapunknak adott interjújában mondott, miszerint az önkormányzat nem közvetlenül fizetné ki a nyomravezetői díjakat, azt mondta, a jelenlegi rendelet nem ezt tartalmazza.

“Valaki bizonyítékot szolgáltat a rendőrségnek, a rendőrség ez alapján elkapja az elkövetőt és mi kifizetjük a jutalmat. A rendőrség amikor kifizet nyomravezetői jutalmakat, azt nagyon sokszor egy külső személy ajánlja föl, itt most az önkormányzat a felajánló” – fogalmazott a polgármester a Hódpressnek, ám Tatár szerint a rendeletbe nem ez került bele. Azonban mint mondta, ez is egy lehetőség, ami függ attól, is a rendőrség partner lenne-e ebben.

Egyébként hangsúlyozta: keresik a kompromisszumokat, a módosított jogszabály előkészítésébe már bevonnák a megyei kormányhivatalt, mert mint mondta, ha egy hét alatt tudták véleményezni, akkor szerinte részt tudnak venni most előzetesen is a jogalkotásban és így meg tudják előzni a további jogi vitákat.

- Hirdetés -

Inkább az elrettentés a cél

Annak kapcsán, hogy az eredeti verziójában egy hónapot “élt” rendelettel még egyelőre senki sem élt, azaz egyetlen bejelentés sem érkezett (amit lehet úgy is értelmezni, hogy az országos médiafigyelem ellenére érdektelenségbe fulladt, de úgy is, működött az elrettentő hatás, viszont senki nem “köpte be” a szomszédját), azt hangsúlyozta Tatár Zoltán:

alapvetően az elrettentés a cél.

Elsősorban padok, játszóterek, buszmegállók megrongálása, illetve a hivatalban kenőpénzeken vagy szívesség-elfogadáson keresztül felmerülő esetleges korrupció az, amit szerinte be lehet jelenteni, illetve ahol ilyen módon az általános prevenciót fokoznák.

Ősszel terjesztenék újra a képviselők elé a rendeletet

Ez utóbbiról azt mondta, azokat az eseteket szűrnék ki, amikor esetleg egy dolgozó visszaél pozíciójával, amely automatikusan fegyelmi eljárást von maga után. A rongálás kapcsán pedig interjúnkban a polgármester a mártélyi padokat említette, mint az önkormányzatnak folyamatos bosszúságot okozó károkozás helyét.

Eltérő jogértelmezés

Juhász Tünde kormánymegbízott szerint az alaptörvényben foglalt jogbiztonság elvét is sérti és

nincs biztosítva a személyes adatokhoz fűződő jog, ha a polgármester egy személyben, titkos folyamat során dönt a jutalmazásról.

– A büntetőeljárásról szóló rendelkezésekkel is ellentmondást mutat. A bizonyítékok értékelésének a jogállami keretrendszerét erősen sérti. Sérti az információs törvényt, sérti a panasztörvényt és még hosszasan tudnám sorolni azt a több tucatnyi jogszabályt, amit sért – fogalmazott a Csongrád-Csanád megyei kormánymegbízott a Hír TV híradójának. Kerestük a kormányhivatal sajtósát, hogy lapunknak is mondja el, pontosan mely törvényt hogyan sérti a rendelet, de július 25-én elküldött e-mail-ünkre azóta sem kaptunk választ.

A kormányhivatal és az önkormányzat másképp értelmezte a jogszabályokat

Tatár Zoltán szerint enyhe túlzás tucatnyi jogsértésről beszélni. Szerinte például az a kritika nem jogos, hogy ha valaki az önkormányzatnak jelenti be, ha szerinte bűncselekmény történt, akkor azt nekik kötelező lenne továbbítaniuk a hatóságok felé. Mint mondta, Juhászék a feljelentési kötelezettséggel érvelnek, az ő jogértelmezésük szerint azonban ez akkor nem érvényes, ha a bűncselekmény gyanúja sem merül fel a bejelentés alapján, mert éppen ők, vagy valamelyik hatóság adott engedélyt arra, amit az informátor bűncselekménynek hitt.

“Azért dolgozik itt néhány szakvizsgázott jogász, meg tudják ítélni, hogy a gyanú felmerül-e” – fogalmazott lapunknak a jegyző.

Szerinte a vita alapvető oka az eltérő jogértelmezés. Tatár arról beszélt, ők sértetti oldalról közelítik meg a kérdést, ez alapján szerintük nekik joguk van megvédeni az önkormányzat tulajdonát és helyben fellépni az esetleges korrupció ellen. Elmondása alapján a megyei kormányhivatal viszont azzal, hogy a törvényeket másképpen értelmezi, “az alapvető önvédelmi jogát vitatja el” az önkormányzatoknak.

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!