Az Alkotmánybíróság a hétfői határozatában mondta ki, hogy az erdőkről szóló törvény 2017-es módosításának több eleme is alaptörvényellenes, ezért ezeket a részeket megsemmisítette. A módosítás miatt az ombudsman még tavaly januárban fordult a testülethez, mert úgy látta: a törvény az erdőgazdálkodói érdekekkel szemben háttérbe szorítja a természetvédelmi célokat.
Az Alkotmánybíróság (AB) megállapította, hogy a Natura 2000-es területek olyan mezőgazdasági területek, amelyeken az adott területen élő növény- és állatfajok megóvása érdekében gazdálkodási tevékenység csak jelentős korlátozásokkal, speciális környezet- és természetvédelmi előírások betartásával folytatható.
Az AB úgy ítélte meg, hogy a magán-erdőtulajdonosok tulajdonhoz való joga nem igazolhatja a gazdasági érdekek előmozdítását a természeti értékek védelmével szemben, és az erdőgazdálkodók nem formálhatnak alkotmányosan védett jogot arra, hogy a természeti értékkel bíró erdőkben további gazdálkodási jogosultságokat kapjanak a természetvédelmi szempontok érvényesítésének kárára.
Az AB ezért az erdőtörvény 2017-es módosításának a Natura 2000 erdőterületeket érintő elemeit megsemmisítette. Szintén alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette az erdőtörvény módosításának azt az elemét, amely a védett természeti területen levő erdők esetében lehetővé tette a gazdasági rendeltetés megjelölését.
Az Alkotmánybíróság vizsgálta az erdőtörvény 2017-es módosításának azt a szabályát is, amely az állami tulajdonú erdőkben lényegében általánossá tette a tarvágás lehetőségét. Végül arra jutott, hogy a tarvágás rendkívül súlyos és visszafordíthatatlan kárt okoz az ökoszisztémában, amivel az állami tulajdonú erdők esetében semmilyen alapvető jog vagy alkotmányos érték nem állítható szembe, ezért alkotmányosan nem igazolható. Ezért az erre vonatkozó rendelkezéseket is megsemmisítette.
