HIRDETÉS

Jövőre Vásárhelynek is kell fizetnie szolidaritási hozzájárulást

1 137

Először Hódmezővásárhely is átlépte a fizetésre kötelezettek határát, miután azt kevesebb, mint felére csökkentették.

Jövőre már Hódmezővásárhelynek is fizetnie kell szolidaritási hozzájárulást, miután a 2021-es költségvetésben 50 ezerről 22 ezerre szállították le azt az adóerő-képességet, azaz a lakosságarányos iparűzésiadó-bevételt, amely ennek az alsó határát jelenti – értesült lapunk.

Az önkormányzatnál információink szerint jelenleg is folyik annak a kiszámítása, pontosan mennyit jelent ez majd a város számára fizetési kötelezettségként (illetve az állami támogatásból mennyit fognak levonni), hiszen ilyennel korábban a városnak nem kellett számolnia.

Úgy tudjuk egyébként, hogy közben módosulnak az iparűzési adó feltételei is, így még az is elképzelhető, hogy azok akár kompenzálhatják is az így kieső forrást.

Korábban az Index vette észre, hogy a következő költségvetésben az eddigieknél jelentősen nagyobb összeget tervez ebből a kormány: 2020-ra 43 milliárd forintot terveztek erre a tételre, 2021-ben már 160 milliárdot.

Így amellett, hogy a határérték leszállításával új települések kerültek be a fizetési kötelezettséggel rendelkezők közé, például a korábban is nagyobb összeget befizető Budapestnek az eddigi 10 milliárd forint helyett 36 milliárd forintot kell fizetnie jövőre.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormány a járványt és a járvány nyomán kialakult válságot arra használja, hogy az önkormányzati szektort tönkretegye, ezért közös kiállást kezdeményez a többi önkormányzattal a költségvetési terv ellen

Budaörs három éve perelt

A szolidaritási hozzájárulás feladata elvileg az önkormányzatok közötti jövedelmi egyenlőtlenség kiegyenlítése. A teher ellen 2017-ben Budaörs város pert indított, akinek abban az évben kétmilliárdot kellett fizetnie. Itt első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék részben igazat adott a településnek, a Fővárosi Ítélőtábla azonban másodfokon, jogerősen már az állam javára döntött.

Ezt követően 57 országgyűlési képviselő az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, mert szerintük az érintett helyi önkormányzatok döntési szabadsága jelentősen szűkül, mivel nem csupán elvesztik a költségvetési támogatásukat, hanem akár befizetővé is válhatnak, így a támadott rendelkezések a Magyarország által is kihirdetett Helyi Önkormányzatok Európai Chartájába ütköznek.

Az Ab ítéletében akkor elutasította a keresetet. Azzal érveltek, hogy a Charta alapján a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai nem függetleníthetők a nemzeti gazdaságpolitika által meghatározott keretektől és az rögzíti, hogy az államok jogosultak a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásainak korrekciójára is, mely nem kizárólag pozitív irányú lehet, hanem adott esetben akár a pénzügyi források elvonásában is testet ölthet.

Akkor a Pénzügyminisztérium az Ab-nek beadott érvelésében ez szerepelt: “A 23 megyei jogú városnak kevesebb mint a fele, 11 önkormányzat fizet hozzájárulást, a hozzájárulást fizető önkormányzatok közül a legnagyobb összeget 2017-ben Győr fizeti: 4,8 milliárd forintot. Jelentős összeget fizet továbbá Székesfehérvár, Dunaújváros és Kecskemét. Nincs ugyanakkor szolidaritási hozzájárulás-fizetési kötelezettsége pl. Kaposvár, Pécs, Eger és Hódmezővásárhely megyei jogú városoknak.”

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!