Juhász Tünde: 1-2 millióba kerül a megye átnevezése

A szerző felvételei
1 127

- Hirdetés -

Erről lapunk kérdésére beszélt a kormánymegbízott az erről szóló mai sajtótájékoztatón. Jövő csütörtökön, Trianon századik évfordulóján leszünk Csongrád-Csanád megye, a kormányhivatal szerint a lakosságnak és a vállalkozásoknak ez nem jár pluszmunkával.

– Trianon igazságtalan békediktátuma száz évvel ezelőtt mély sebet ejtett hazánkon és lelkünkben, amely talán soha nem fog begyógyulni. Bár a végleges felépülés nem jöhet el, némi gyógyírt jelenthet nekünk, Csongrád megyeieknek, hogy Trianon századik évfordulóján szűkebb otthonunk immár Csongrád-Csanád megye lesz. A mai Csongrád dél-keleti része ugyanis korábban az egykori Csanád vármegye járásai voltak – mondta Juhász Tünde kormánymegbízott a megyei kormányhivatal mai sajtótájékoztatóján, ahol nem győzte mindhárom megszólaló hangsúlyozni, hogy a névváltást Lázár János kezdeményezte, Juhász például Móra Ferenc-idézettel kezdte a beszédét, majd két perccel később már Lázár-idézettel folytatta.

- Hirdetés -

A Csongrád Megyei Kormányhivatal sajtótájékoztatója a megye névváltásáról

Közzétette: Hódpress – 2020. május 25., hétfő

– A régióban három eltérő entitás létezett a modern korban. Csongrád megye és Csanád megye egyidős a magyar államisággal, Csanád megye nagyjából ezer éves, a történeti forrásaink szerint 1030-ban a Csanádi püspökséggel együtt szervezték meg Csanád vármegyét. Már csak ez az ezer éves múlt is indokolhatja azt, hogy Csongrád megye innentől Csongrád-Csanád megye néven működjön tovább, hiszen a magyar államiság és önkormányzatiság ezeréves hagyományát őrizzük az 1950-ben megszüntetett Csanád vármegye nevének újbóli felvételével – mondta Miklós Péter történész, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója a bejelentésen. Arról is beszélt: Trianon ezt a térséget is megviselte, az óriási kiterjedésű Torontál vármegyének csak egy nagyon pici sávja maradt a magyar állam része 1920 után. A három vármegye örökségének a képviseletét vállalta fel most a magyar állam – hangsúlyozta.

– Az ország megyéinek elnevezése ma sem tükrözi teljes mértékben a történelmi Magyarország vármegyéinek az ország mai területén lévő örökségét. Csongrád megye mai területe az 1950-es megyerendszerkor alakult ki, neve ellentétben az ország többi, már megszűnt megyéket is magában foglaló nevével egyszerűen Csongrád lett, abban nem szerepel sem a Csanád, sem a Torontál név – idézte fel Gémes László, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke, hozzátéve, hogy Lázár János még kancelláriaminiszterként 2017 márciusában levélben javasolta a megyei közgyűlésnek a névcserét, amelyet elfogadtak az Országgyűléssel egyetemben. Bemutatta a névváltásra készített hatcentis emlékérmét is, amelyen a megye új neve, címere, az eddigi és a mostani megyeszékhelyek láthatók.

Emellett megyetérképet is kiadnak a jelenlegi és egykori határokkal.

– Miután az országban egységes személyi azonosító okmány rendszer működik, így semmiféle teendője nincs az itt élőknek a névváltoztatással kapcsolatban, semmilyen okmányuk nem kell, hogy cserélődjön – tette hozzá Juhász Tünde. A mögötte a megye eddigi nevét tartalmazó dekorációs elemekre mutatva elmondta, hogy ezzel szemben nekik lesz mit lecserélniük. Például a fejléces papírokat, névjegykártyákat, de a webcím és az email-címek maradnak.

Lapunk kérdésére azt mondta: nagyságrendileg 1-2 millió forintos költsége lesz a névcserének.

Elmondása szerint ezek elsősorban a táblák, arculati elemek, bélyegzők költségei.

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!