Vegyen velünk lendületet! 970×250 -3

A saját tudására támaszkodó város kezdete, hogy nem külsős cég írja a gazdasági programot

Ingatlanbővítések, vállalkozás támogatás és erdőtelepítés is szerepel Hódmezővásárhely jövő hét elején nyilvánosságra kerülő, 2024-ig tervező gazdasági programjában. Interjúnk a programot a közgyűlésnek bemutató Koterle Gábor várofejlesztési referenssel kiszervezésről, koronavírusról, az EU perifériájáról, ingyenes tömegközlekedésről, megspórolt milliókról és szabadon fejlődésről.

A múlt heti véleményező közgyűlés elején ismertetett prezentáció adatsorában meglepett, hogy Vásárhelyen csak 73% az internetes lefedettség, a televízióé pedig 65%. Mi ennek az oka?

Sok különböző oka lehet, köztük technikai: ez a szám a vezetékes internet-előfizetéseket tartalmazza, így lehetnek olyan háztartások a városban, akiknek mobilinternetjük van, és ezzel magasabb lenne a szám. A kábeltelevíziót kezelhetjük másképp is, mert tudjuk, hogy jó néhány csatorna bizonyos műsoraihoz az is hozzáfér, akinek nincsen tévéelőfizetése, és egyre jellemzőbb, hogy egyes háztartások nem vezetnek be kábeltévét csak internetet, ezért van érezhető különbség a két ellátottsági adat közt. Persze az lenne a legjobb, ha az egész országban minden egyes ingatlanban lenne internet, nyilván van ennek egy társadalmi aspektusa is, hogy vannak olyan rétegek – természetesen Vásárhelyen is -, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy az internetre rácsatlakozzanak. A gazdasági program egyes pontjaiban meg is fogalmaztuk azt, hogy ez számukra versenyhátrányt jelenthet, hiszen az internet főleg a szegényebb társadalmi csoportok számára kinyitja a kaput az előtt, hogy könnyebben, jobban tudjanak boldogulni. A városban az internet-ellátottságot biztosan növelni kell majd a következő években.

Hogyan?

Van külön egy informatikával, digitalizációval és kiberbiztonsággal foglalkozó rész a most elkészült gazdasági programban. Itt is tettünk erre utalást, itt általában azon fognak múlni a dolgok, hogy az internetszolgáltatók mennyire fognak beruházásokra költeni a városban, hogyan fog fejlődni a hálózat. Nem csak azt kell nézni, hogy melyik ingatlannak van hozzáférése ugyanis, hanem azt is, az milyen. Erre a szolgáltatóktól vannak adataink, amelyek elemzése folyamatosan zajlik. Az ismertetett számok általános adatokat közölnek a KSH (Központi Statisztikai Hivatal – T.K.Á.) adatok alapján. Ennek a mélyebb elemzésén rajta vagyunk, a gazdasági programmal elkezdett munkát tovább folytatjuk, olyan téren is, hogy a digitális infrastruktúrát hogyan lehet fejleszteni a városban. A két legfontosabb tényező, amit figyelembe kell vennünk: azoknál a háztartásoknál, ahol nincs internet, ez biztosítva legyen, és mindenhol szélessávú internetet tudjanak használni a vásárhelyiek. 

A 21. században vagyunk, valószínűleg el fogunk jutni olyan technológiai megoldásokig, amikor már nagyobb adatforgalomra van szükség ahhoz, hogy a gazdaságot működtetni tudjuk.

Kell arról beszélnünk, hogy az internet milyen gazdasági lehetőségeket hoz különösen azon területek és városok számára, amelyek az Európai Unió perifériáján vannak. Jó néhány lehetőséget valószínűleg nem aknázunk ki, nem csak mi, hanem más települések sem.

Vásárhely az Európai Unió perifériáján van?

Igen. Az Eurostat oldalán elérhetők erről kimutatások, de a gazdasági programot is ki fogjuk egészíteni ilyen összehasonlításokkal. Ha a GDP adatokat nézzük, Vásárhely az EU perifériáján van. Az EU régiókra osztva sorolja be a területeket fejlettség szerint, Vásárhely abba a Dél-Alföldi régióba tartozik, amely az Európai Unió perifériáján van. 

Az uniós átlagos fejlettségnek körülbelül a felén lehet a város.

A keresetek hogy állnak országos viszonylatban?

Azt lehet tudni, hogy Vásárhelyen 2017-ben 157 887 forint az egy adófizetőre jutó nettó jövedelem. Fontos megjegyezni, hogy ez módszertanilag más mutató, mint a konkrét kereseti mutató, viszont meglátásunk szerint így is megfelelő visszajelzést ad az itteni jövedelmi viszonyokról. Országosan ez 170 ezer forint. 

Nagyjából tíz százalékos különbség mutatkozik.

Ennek számos oka van. Magyarországon belül Csongrád megye az országos átlaghoz képest elmaradottabb területnek számít évtizedek óta.

A munkanélküliségi arány viszont az adatok alapján jelentősen javult. Ez minek köszönhető?

Magyarországon 2010 után az EU-s folyamatokkal összhangban egy gazdasági fellendülés vette kezdetét. A munkaerő-piaci helyzet javult, egyre több munkahely jött létre, növekedési fázisban volt a gazdaság. Ez sok tényezőnek köszönhető, köztük például az autóipari beruházásoknak és a német gazdaság felfutásának is. Szépen lassan kijött az ország a válságból és ez lecsapódott Csongrád megyén és Vásárhelyen is és ezeket a folyamatokat látjuk a városban. Ez az országos folyamatokkal összhangban történt. Emellett amikor azt látjuk, hogy csökkent a munkanélküliség, akkor az nem csak azt jelentheti, hogy itt, a városban adódik több munkalehetőség, hanem az is, hogy a városban élők számára is országosan, regionálisan, akár Szegeden is például.

A városfejlesztlési referens úgy látja, a tram-train beruházás felpezsdítheti a Szegeddel való önmagában is egyedi kapcsolatot (A szerző felvétele)

Ha már Szegedet említettük. A város 2020 és 2024 közötti gazdasági programja is tesz említést más városokkal való kapcsolatról és a tram-train-ről is. Milyen hatása lesz a beruházásnak Hódmezővásárhely gazdaságára?

Ezt majd meglátjuk. Nézzük meg, mi fog történni. Azt látjuk, hogy a vásárhelyi gazdaság növekedései és változásai erőteljes összhangban voltak az országos folyamatokkal. Most érdekes átalakulások következhetnek be világszinten és Magyarországon is a gazdaság teljes struktúrájában. Hogy a tram-train-nek milyen lesz a hatása ebből adódóan, azt korai lenne még megbecsülni. Az biztos, hogy ez egy nagyon egyedi beruházás és jó hatásai lehetnek a város életére, gazdaságára, felpezsdítetheti ezt az önmagában is egyedi területi kontextust, amely Hódmezővásárhely és Szeged közelségéből adódóan két megyei jogú város között van.

A koronavírus-járvány milyen hatással lehet ezekre a folyamatokra?

Az én meglátásom szerint a gazdasági válság során, amit a koronavírus kapcsán  tapasztalunk, az történik, hogy az egész világgazdaságon volt egy álarc és ez most lehullott. Már évek óta beszélnek gazdasági szakemberek arról, hogy egy válság irányába tartunk, ez látható most. Sokkal radikálisabb gazdasági visszaesés történik ugyanakkor ahhoz képest, mint amire számítottunk, felszínre kerül, hogy a gazdaság működése és a rendszere milyen elvi és strukturális problémákkal van tele. Így többféle szcenárió létezik számunkra is, akár például a tram-train kapcsán is.

Ha a Vásárhely és Szeged közt ingázóknak egy jelentős része olyan munkavállaló, akik a jövőben a munkájukat home office-ban is meg tudják oldani, akkor lehet, hogy a tram-train-nek nem lesz olyan jelentős gazdasági hatása.

Ezek még csak kérdések, nem tények. Látjuk, hogy most mekkora a visszaesés a tömegközlekedésben, és a Vásárhely és Szeged közötti buszokon is sokszor csak lézengenek a korlátozások bevezetése óta. Ezek a most zajló gazdasági folyamatok persze a tram-train beruházás hasznosságát, jelentőségét és egyediségét semmilyen mértékben nem csökkenti. Viszont ha átalakulnak a környékbeli gazdasági folyamatok, nem tudjuk, hogy az elvárások például az utasszámra vonatkozóan hogyan fognak érvényesülni. Ezek mind kérdések, az egész világgazdaság és a magyar gazdaság most tele van kérdésekkel, és ez Hódmezővásárhelyre is igaz.

Ha már tömegközlekedés: az a terv, hogy a készülő városkártyával ingyenes lesz a vásárhelyi városi tömegközlekedés. Ez azokra vonatkozik majd, akiknek itt van az állandó lakcímük?

A polgármester megválasztása után volt erről egy országos szinten is ismert bejelentés, ennek a bevezetése tehát várhatóan megtörténik, a városkártya előkészítése már elindult. A város weboldalán látható, hogy már elindultak a beszerzési ajánlatkérések. Igen, a tömegközlekedés a hódmezővásárhelyi lakosoknak lesz ingyenes. Ez egy nagyon egyedi fejlesztés és példaértékű.

Ez pénzügyileg hogy oldható meg?

A tömegközlekedésnek van egy költsége és van a jegybevétel. Ez utóbbi tízmilliós tétel évente, erről mond le a város, ugyanúgy fizeti közben az üzemeltetést.

Mivel az alacsony forgalomból adódóan a város költségvetéséhez képest ez a jegybevétel egy minimális tétel, így ennek az elengedését megengedheti magának Hódmezővásárhely.

Ettől még továbbra is ugyanúgy történik a tömegközlekedés a városban, mint eddig, a szolgáltatást továbbra is a Volánbusztól vásárolja meg a város és innentől tulajdonképpen átvállalja a jegyek, bérletek fizetését a lakosságtól.

A jövő hét elején nyilvánosságra kerülő programról szóló múlt heti bemutatón elhangzott, hogy annak a három legfontosabb iránya a versenyképes gazdaság, a klímaváltozásra való reagálás és az életminőség fejlesztése. Miért pont ezek?

Ennek a kiválasztásnak az alapját az adta, hogy látjuk, hogy az Európai Unió 2021 és 2027 között milyen irányokat akar majd fejleszteni. A fejlesztések során ugyanis a legtöbb településnek elkerülhetetlen az EU-s forrásokat figyelni, mert ezeken keresztül tudja azokat megvalósítani. A gazdasági program esetén is azt néztük meg, hogy az Európai Uniónak mik lesznek majd a prioritásai, mert Magyarországnak is a 2021 és 2027 közötti költségvetésében, amikor el fog dőlni, hogy milyen forrásokhoz jut hozzá az ország, ez alapján kell majd kialakítania az operatív programjait és ehhez illeszkedve lesznek fejlesztési források dedikálva az országok irányába.

Mi csak azt tesszük, hogy megpróbálunk a lehető leginkább illeszkedni a településfejlesztési, gazdaságpolitikai irányvonalakhoz, amelyek mentén egész Európára és várhatóan Magyarországra vonatkozóan is prioritást fognak élvezni a beruházások és fejlesztési pénzek. Valószínűleg nálunk folytatódik a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és már elindult annak a felmérése, hogy az egyes települések milyen fejlesztéseket szeretnének megvalósítani ebben az időszakban. 

Ingatlanbővítések, vállalkozás támogatások is szerepelnek a programban. Ezeket EU-s pénzből tervezik?

Még nem tudjuk pontosan behatárolni, hogy milyen források fognak a rendelkezésünkre állni, mert még nem vagyunk az uniós költségvetésnek abban a szakaszában. Ezért hangsúlyoztuk a prezentációban, hogy van két nagy különbség a mostani és az előző gazdasági program között. Az előző 2014-ben jött létre, ekkor a város már tudta, milyen forrásokhoz tud majd hozzájutni. Most 2020-ban indultunk el, még nem futott ki a 2014-2020-as időszak, és még nem határozták meg pontosan, hogy 2021-2027 között mik lesznek azok a források, amikhez hozzáférhetnek az önkormányzatok.

Tudjuk nagyjából, hogy Brüsszel mit tervez, de tagállami szinten nem történtek meg még azoka a megegyezések, amelyek alapján ezeket a beruházásokat dedikálni tudjuk az egyes forrásokhoz. Jó néhány program egyébként úgy került bele a gazdasági programba, hogy már elindult korábban az előkészítésük. Fenn akartuk tartani a folyamatosságot azzal, hogy amilyen fejlesztések ugyan szerepeltek az előző programban, de nem valósították meg őket, azok belekerültek. Ezek közt vannak a Modern Városok Program keretében finanszírozandók, de többnyire uniós forrásokra leszünk kénytelenek támaszkodni, ez biztos.

Részlet a gazdasági tervet bemutató prezentációból, rajta a kiemelt célokkal

A programban szerepel, hogy erdőtelepítést is terveznek. Hova?

Erre már korábban készültek az önkormányzatnál, ez felülvizsgálat alatt van, ez egy viszonylag hosszabb folyamat. A zöldterület-kezelés kapcsán, ahova az erdőgazdálkodás is tartozik, várhatóan egy olyan folyamat indul el, hogy át kell gondolni az eddigi terveket, és megnézni, hogyan tudjuk az erdőtelepítéseket hatékonyabban megvalósítani. Jó néhány szakember úgy látta ugyanis, hogy a korábbi ilyen tervek egy része már nem releváns.

“A helyi külterületi közutak fejlesztésének – a korábbi időszaktól eltérően – prioritást kell biztosítani” – ez az a mondat, ami a fideszes képviselők között ellenérzést váltott ki, mert szerintük bírálja az előző városvezetést, hogy nem fejlesztette a külterületi utakat. A polgármester azt mondta, a közbeszúrás ki fog kerülni.

Így fog történni. A gazdasági program nem politikai program akarna elsősorban lenni. Nyilvánvalóan az az önkormányzat írja, amelyiket megválasztották, de ezt a részt megegyeztünk, hogy kiszedjük. A gazdasági programnak ugyanis az a célja, hogy minél szélesebb kör számára nyújtson perspektívát arra vonatkozóan, hogy merre akar elindulni a város. Egyébként a gazdasági programnál a következő években még sokkal fontosabb programok lesznek megalkotva, például az Integrált Településfejlesztési Stratégia, vagy említhetném a város klímastratégiáját, amely jelenleg is véleményezés alatt áll. Nyilvános, van benne rengeteg konkrét projekt és a gazdasági programban leírt Zöld Vásárhely program alapját fogja képezni. Mot ezt véleményezni lehet, hozzá lehet szólni, ki lehet egészíteni a lakosságnak, hogy hogyan látják a klímavédelmi intézkedéseket a városra vonatkozóan. Ugyanígy fognak további részletes programok készülni  Amit fontos kiemelni a gazdasági program kapcsán, hogy egy paradigmaváltás történik, hogy Hódmezővásárhely egy kicsit más utat járjon be, mint eddig.

Korábban ezeket a programokat külső vállalkozásokkal kötött szerződések alapján készítették el, ami több milliós költséget jelent. Most az önkormányzati hivatalban alkották meg akik ott dolgoznak, nem volt külső vállalkozás ezzel megbízva, nem kötöttünk több milliós szerződést.

Eddig ilyen nem volt, és ez Magyarországon biztosan nagyon ritka. Ebbe az irányba fog elindulni a településtervezés és ilyen típusú stratégiai dokumentumok elkészítése. Súlyos pénzekről beszélünk, amit eddig a város kifizetett külső tanácsadók felé. Hogy ezt belső erőforrásokból meg tudjuk oldani, annak szakmailag egyébként is így kellene történnie, akik településfejlesztőként kikerülnek az egyetemről, számukra ez az evidens.

Itt a jogszabály nem írja elő és nincs is rá módszertan, hogy a gazdasági programot  lakossági véleményezésre kellene bocsátani, viszont egyre több olyan városi stratégiai terv fog készülni, amely a részvételi tervezés mentén bevonja a lakosságot. Ennek az is része, hogy az itt elő és dolgozó emberek alkotják meg a stratégiát, és ahogy a klímastratégiánál látható: a nyilvános dokumentumot mindenki véleményezheti, bárki hozzászólhat. Ezt a kettőt összetéve folyhat a jövőben a hódmezővásárhelyi településfejlesztés, amely azt gondolom, egyedi az egész országban.

Még a “szabadon fejlődő város” kifejezés használata váltott ki vitát, valóban egybecseng Márki-Zay Péter kampányszlogenjével. Ez benne marad?

Változtatunk ezen is. Azonban tudni kell, hogy a gazdasági program a megválasztott a polgármesternek is a programja, ezt is figyelembe kell venni. A szabadon fejlődő város egyébként bár köthető politikailag is a polgármesterhez, de inkább egy olyan város- és gazdaságfejlesztési megközelítésként értelmezhető, amit itt, Hódmezővásárhelyen alakítottak ki közösen a helyi vezetők.

Ez arról szól, hogy a saját tudásra, erőforrásaira és kapacitásaira támaszkodó város valósít meg fejlesztéseket, hoz forrásokat, befektetőket.

Vagyis számos olyan feladat és szakértelem, amely eddig sokszor külső vállalkozások bevonásával, outsourcing-ban jutott el  a városba, az helyi humán erőforrások bevonásával történhet meg. Itt elsősorban szakértőkre, szakemberekre gondolok és az itteni, hivatali és helyi cégek munkavállalóira. Ennek volt az első lépése, hogy a gazdasági programot nem külső szakértők írták meg, hanem mi itt, a hivatalban. Egy apró lépés, de mutatja, hogy merre indulunk el.

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!