Az elfelezett húsvéti tojás segít, hogy el ne tévedjünk
Forrás: Fortepan / Adományozó: Bencze László
A húsvétot a kereszténység legnagyobb ünnepeként tartjuk számon, bár gyökerei jóval Jézus születése előttre nyúlnak vissza. A keresztények előtti szokások, hiedelmek aztán idővel beépültek a húsvéti szokások közé. A modern kor sem hagyta érintetlenül az ünnepkört. A második világháborút követő, vallástagadó politikai rendszer kiszürkítette, a rendszerváltozás utáni fogyasztói szemlélet elüzletiesítette a húsvétot is. A Hódmezővásárhely környéki népszokások, hiedelmek jó része túlélte a megpróbáltatásokat, vagy ha máshonnan nem, a néprajzi kutatásokból felidézhetők.
Még 2018-ban készítette a Kutatópont Kft. azt a felmérést, mely a magyarok húsvéti szokásait elemezte. Ebből kiderült egyebek között, hogy a locsolkodás szokására a 18-29 évesek a legfogékonyabbak, míg az 50-59 évesek a legelutasítóbbak. Minél magasabb iskolai végzettségű valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy nem szeret locsolkodni vagy nem szereti, ha meglocsolják. E régi szokás elutasítottsága Budapesten a legnagyobb.
A legtöbben ragaszkodnak a húsvéti sonka és tojás fogyasztásához, akárcsak a csokitojás és –nyúl ajándékozásához. Bizonyára hamarosan tanulmányozhatjuk azon felméréseket, melyek az idei, a járványügyi korlátozások miatt rendhagyó húsvétra vonatkoznak, ám lássuk most, mi mindent őriz a vásárhelyi emlékezet a népszokások közül.
Az ünnep mágiája
A húsvétot számos mágikus, misztikus népszokás gazdagította Hódmezővásárhely környékén is. Akárcsak az ország más részén, a barka errefelé is fontos szerepet játszott. Virágvasárnap például a tehénnel barkát és fokhagymát etettek.
Virágvasárnaphoz kötődik az a hiedelem is, hogy amennyiben esik az eső, elmossa az az évi termést.
Elengedhetetlen húsvét előtt a nagytakarítás, a tisztálkodás. Ennek is sok változatát találhatjuk meg a néphagyományok között. Napjaink higiéniai elvei mellett különösnek tűnne, ha egy asszony a kenyérdagasztó teknőben mosna hajat és a mosólében meglöttyintené kicsit a sütéshez használt eszközöket. Pedig a néphit szerint ha ezt valaki nagypénteken tette, kenyere egész évben szépen megkelt. És ha már haj, akkor a lányoknak szintén nagypénteken szomorúfűz alatt kellett fésülködniük, így hajuk hosszúra nőtt, mint a fűzfa ága.
Ugyanezen a napon a jó egészség érdekében nem ártott kútvízben mosdani és lehetőleg az udvaron, mert így a bolhák is távol maradtak. Sőt a virágátültetést is javallott volt erre a napra időzíteni, ha dús szobanövényekre vágyott valaki. A lányoknak pedig a fárasztó nap végén még arra is volt gondjuk, hogy a fejük alá fésűt, szappant, tükröt, esetleg férfinadrágot tegyenek, hátha megálmodják, ki lesz a jövendőbelijük. Érdekes lenne kideríteni egyébként, kinek a nadrágját tették a hajadonok a párnájuk alá.
Mindemellett ha még eső sem esett nagypénteken, az jó dinnyetermést ígért.
Nagyszombaton hajnalra kelve szokás volt megrázni a gyümölcsfákat a jó termésreményében, húsvét hétfőn pedig megint a tehenek következtek, melyek farka alá valamiért fonalat kötöttek. A húsvéti locsolkodás, mint lényegében mindenhol, egyfajta megtisztító szertartás volt és elvileg egész évre egészséget és szépséget biztosított a lányoknak.
Hús és tojás
A vallásos emberek igyekeztek megtartani a húsvéti böjtöt. Gyakran fogyasztottak ilyenkor aszalt gyümölcsöket, melyeket viszonylag nagy mennyiségben árultak a piacokon. Amikor újra eljött a húsfogyasztás ideje, többféle állatból készítettek ételeket. A füstölt sonka leginkább a téli disznóvágásból származott. Ha a csülköt is megfüstölték, annak neve kissonka volt. Juhot is vágtak húsvétra, ahol erre lehetőség volt. Ilyenkor azonban főleg a bárány vágása terjedt el.
A böjt időszakában ha húst nem is, de tojást gyakran fogyasztottak főzve, esetleg rántott levesbe keverve. A húsvéti tojáshoz is köthető egy népi bölcsesség.
Eszerint az első feltört húsvéti tojást meg kell felezni valakivel arra az esetre, ha valamelyik atyafi vagy leány a későbbiekben eltévelyedne.
Ugyanis ha eszébe jut, kivel is felezett, akkor újra rátalál a helyes útra.
Az ünnepi asztalnál szokás volt még a közös ima és éneklés.
Halottak húsvétja
A Hódmezővásárhelyen élő görögkeleti hívők az ortodox liturgia előírásainak megfelelően nem csak ősszel, hanem húsvét táján is megemlékeznek halottaikról. (Az ortodox szertartásrendben az év során öt alkalommal van úgynevezett halottak szombatja, ezek közül több is a húsvéthoz kötődő ünnepi időszakra esik.) Ilyenkor, akárcsak a római katolikusok halottak napján, az ortodox hívők felkeresik, virággal díszítik szeretteik sírját.
Ami viszont eltér a katolikus szokásoktól, hogy a pap borral szenteli be a nyughelyeket.
A régebbi időkben a hozzátartozók megszentelt sonkát, kalácsot helyeztek el a sírokon. Ezeket az ételeket aztán koldusok szedték össze és fogyasztották el az elhunytak helyett, ami nem, hogy lopásnak nem számított, de az eltávozottak lelki nyugalmát szolgálta.
Vágfalvi Zoltán
Cikkünk megírásához elsősorban a Novák László Ferenc főszerkesztésében 2015-ben megjelent Hódmezővásárhely néprajza című kötetet használtuk fel. Kiemelt kép: ételszentelésre várakozók 1976-ból a porcsalmai görög katolikus templom kertjében.