Fotók: Kiss Károly / VTV

Nem szólt időben, ezért első fokon méltatlan Krupiczer

- Hirdetés -

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mai döntése szerint Krupiczer Ferenc időben megszüntette a Rádió Color adását, ezért az összeférhetetlenséget rendezte, viszont nem tájékoztatta időben a közgyűlést, ezért méltatlan a képviselői mandátumra – ha ez jogerőre emelkedik, akkor ugyanúgy előre hozott választás lesz, mintha összeférhetetlenség miatt kaszálták volna el az egyéni választókerületben bejutott képviselőt. Krupiczerék vélhetően fellebbeznek.

Félig elfogadta és félig elutasította mindkét fél érvelését a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ma délutáni ítéletében, amely azért született, mert a Csongrád Megyei Kormányhivatal, amely pert indított a hódmezővásárhelyi közgyűlés döntésével szemben. Annak Ügyrendi és Mandátumvizsgáló bizottsága, és ennek megfelelően a közgyűlés döntése szerint is Krupiczer Ferenc önkormányzati képviselő felfüggesztette a vezetése alatt működő Krupart Kft. által szórt online rádió adását, ezért rendezte az összeférhetetlenségi problémát önmagával kapcsolatban. (Az ügy hátteréről itt írtunk részletesebben.) Ezt a bíróság el is fogadta, elegendőnek találta ezt, nem kell eladnia a céget, vagy kivenni a médiás tevékenységi köröket. Mint a bíró kifejtette: október 13 és 30 között valóban fennállt az összeférhetetlenség, de ezt a képviselő időben rendezte.

Azt azonban elutasították, hogy Krupiczer megfelelően és időben tájékoztatta a közgyűlést a kérdésről. A bíróság indoklásában azt mondta: az október 23-án megalakult közgyűlést követően három munkanapja lett volna a testület egészét – nem egyes tagjait, akkor sem, ha azok rendelkeztek ezzel az információval – tájékoztatni magáról a helyzetről, ám ezt nem tette meg. Krupiczer így az első fokú ítélet szerint méltatlan a képviselőségre, ami ha jogerőre emelkedik, akkor a mandátum elvesztésével és mivel egyéni képviselőről van szó, időközi választás kiírásával jár.

Tatár Zoltán, az alperesként szereplő önkormányzatot képviselő ügyvéd lapunk kérdésére majdnem biztosra mondta, hogy fellebbeznek az ítélet ellen.


Krupiczer Ferenc ellen az összeférhetetlenség a Rádió Color internetes rádiót működtető cég ügyvezetése miatt eredetileg a közgyűlésben merült föl. Itt Cseri Tamás, a vásárhelyi Fidesz-KDNP frakcióvezetője vetette föl, amit az ebben illetékes Ügyrendi és Mandátumvizsgáló bizottság és ezután a közgyűlés elutasított. Ahogyan lapunk tegnap írta, a bírósági döntés egyik fő gócpontja az volt, hogy elegendő volt-e az összeférhetetlenség feloldására a cégének megszüntetni a rádiót – e téren az alperesnek, illetve egészen pontosan az önkormányzat nevében perbe fogott érintett képviselőnek és az önkormányzat ügyvédjének adtak igazat.

Ha nem szól, akkor nem rádió

A felperesi kereset ügyvédi oldalról képviselő Baunoch Magdolna emlékeztetett: az önkormányzati törvény tiltja, hogy képviselő médiás cég vezetője vagy abban közreműködő legyen, hogy ezzel

“a lehetőségét is kizárja, hogy a képviselő befolyásolja a médiát”.

A kormányhivatal szerint ehhez nem kell, hogy éppen működjön a médium elég, hogy ügyvezető az azt tulajdonló cégben, mert habár éppen szüneteltette az adást, külön engedély nélkül bármikor újraindíthatja azt. Emellett felvetették, hogy a rádió weboldalán podcast jelleggel elérhetők a korábbi műsorok, ez pedig szerintük lekérhető médiaszolgáltatásnak minősül. Mint mondták, a médiaszolgáltatás definíciója már akkor megáll, ha rendszeresen, nyereségre törekedve működtetnek egy médiumot.

A médiaszolgáltatás definíciója szerint négy alapvető feltétel együttes teljesülése tesz egy szolgáltatást médiaszolgáltatássá vagy sajtótermékké

  • gazdasági szolgáltatás-jelleg,
  • szerkesztői felelősség,
  • tájékoztatási, szórakoztatási vagy oktatási cél
  • nyilvánossághoz történő eljuttatás, mint elsődleges cél. (Csak e fogalmi elemek együttes megléte esetén beszélhetünk arról, hogy a szabályozás hatálya alá tartozik egy szolgáltatás.)

Krupiczerék szerint a Rádió Color október 30. után fel volt függesztve, így az mint médiaszolgáltatás megszűnt, a médiaszolgáltatás feltételeinek nem felel meg. Az ügyvéd leginkább a definícióban feltételként szereplő szerkesztői felelősséget emelte ki, amely szerinte nem értelmezhető, ha nem működik az adó. A tárgyalás egy pontján a képviselő azt mondta,

akár az egészségügyi szolgáltatások is benne lehetnének cége tevékenységi körében, ha nem alkalmaz orvosokat és nincs engedélye, hiába.

Ezen belül két aspektust vetettek fel még a szemben álló felek. Először Krupiczert megvádolták, hogy önellentmondásba keveredett, hogy médiaszolgáltató-e a cége, vagy sem, de erre azzal reagált, hogy nem keveredett, úgy értette, hogy az adás felfüggesztése előtt az volt, azóta nem az. Viszont ami ennél érdekesebbnek tűnt, a képviselő felvetette, hogy a radiocolor.hu weboldalt nem az ő cége, hanem a Global Tech Hungary Kft. üzemelteti, így már nincs ráhatásuk arra, mivel a belépési adatok le lettek cserélve. Elmondása szerint kérték, hogy szedjék le az ő cége nevét az oldal impresszumából, amit meg is tettek, de késlekedve. A Kormányhivatal képviselője szerint tavaly november 27-én még biztosan az volt fönn, hogy az ő cége gondozza a rádiót.

Az ülés során volt egy sor eljárásjogi adok-kapok (erről a cikk végén részletesebben írunk), ennek egyike az ezt tartalmazó kinyomtatott impresszum volt, amiről először jelezte Krupiczer, hogy nem kapta meg postán, de a közgyűlésből eljuttatták hozzá digitális formában. Ezután azt mondta, a honlapon nem ilyen sorrendben szerepelnek a menü ikonjai, ezért szerinte a képernyőfotó manipulált, ezért kérte, ne vegyék figyelembe, mert mint fogalmazott:

Ilyet egy tízéves is tud csinálni.

- Hirdetés -

A weblap külsős üzemeltetését kiszervezett munkaként, azaz outsourcing-ként írta le, amelyre a kormányhivataltól új, de irreleváns információként reagáltak, és végül a bírói döntést sem befolyásolta ez a szál.

A felperes felvetette még, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) benyújtott, a rádióadás végleges elhallgattatására vonatkozó kérelem már az összeférhetetlenséget tárgyaló bizottság ülése után lett beadva, de ez nem befolyásolta már az ítéletet. Összességében a bíróság azt mondta ki ezen a vonalon, hogy a képviselő október 30-án időben – a választási eredmény utáni harminc napon belül – hagyta abba a műsorszórást.

Annak is kell látszani

A felperes elsődleges kérelmét tehát arra vonatkozóan, hogy mondja ki: Krupiczer továbbra is összeférhetetlen maradt, elutasította a bírónő, a másodlagosnak azonban helyt adott. Ez arról szólt, hogy nem elég megszüntetni a problémát, magáról a folyamatról az érintett köteles a lehető leghamarabb tájékoztatni a város közgyűlését, amit viszont elmulasztott időben megtenni.

Ebben állt ugyanis a képviselővel szembeni méltatlanság vádja. A vita lényege, hogy hogyan kell értelmezni, hogy az összeférhetetlenséget három napon belül be kell jelenteni. A bíróság elutasította a felperes azon érvelését, hogy ezt elég lett volna a polgármesternek megtennie október 16-áig, és kimondta, azt az egész képviselőtestületnek kell nem egyesével, hanem együtt – ennek különösen azért van jelentősége, mert Krupiczer azzal védekezett, hogy a honatyák közt “köztudott” volt, hogy a Rádió Colort az ő cége működteti.

Vita volt arról, a három nap érvényes-e, és hogy hogyan: az alperes szerint ezt csak akkor, ha már fennálló összeférhetetlenséget (nem a most megnyert körzet nyomán keletkezettet) akar bejelenteni. Szerinte ezért a 3 nap rá nem vonatkozik, ebben hiányos a jog, hogy neki mi a határideje. Emiatt azt javasolta a bíróságnak, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz, és hozzátette, ő úgy értelmezi, hogy akkor méltatlan, ha más előbb jelenti be a közgyűlésnek, mint ő, de ilyen nem történt. Ezt az érvelést elutasította a testület, és közölték: nem tartják indokoltnak, hogy a taláros testülethez járuljanak a problémával.

A bíróság abban egyetértett az alperessel, hogy a választás után nem lehetséges azonnal kommunikálni a közgyűléssel, mert alapból három nap, mire jogerős lesz a választási eredmény, majd utána még idő, mire összeül a testület. Ennek következményeként arra jutottak, hogy ezt az október 23-i alakuló ülést követő első három munkanapban kellett volna meglépnie Krupiczernek.

Ez azonban elmaradt, a bíróság így méltatlannak nyilvánította a képviselői mandátumára.

(Az NMHH-nak való bejelentés a felfüggesztésről ezt nem helyettesítette.)

Sérelmezi, fönnállt, felhívott volna

Az ügyet végig kísérték változatos eljárásjogi, technikai viták. Ezek túl azon, hogy láthatóan mindkét fél több szálon érvelt, és végül talán meglepetést is okozott, hogy nem az elsődleges kérelemnek helyt adva marasztalták el a képviselőt, végig kisebb-nagyobb technikai kérdésekkel igyekeztek a másik fél, vagy az egész ügy jogosságát megkérdőjelezni.

Foglaljuk össze ezeket pontokba szedve:

  • Ki mit kapott meg? Krupiczer az elején néhány papírra, amely az ügy iratanyagához tartozik, állította, hogy nem kapta meg. Ekkor ellenőrizték, és kiderüalt, hogy a rádió impresszumának képernyőmentéséről van szó, amelyet eljuttattak hozzá a közgyűlésből, valamint vélhetően a fénymásoláskor összefogtak két papírt, de a lemaradt plusz oldalon csak pár sor és egy pecsét volt, érdemi információ nem maradt le.
  • Elkésett a hivatal? Úgy látszik, a Kormányhivatal már nem is fog válaszolni lapunk kérdéseire, szóval nézzük. Az alperes azt állította, hogy első alkalommal elkéstek a bizottsági döntést felülbíráló perkérelemmel. Szerinte utána ezt olyan igazolási kérelemmel oldották meg, amelyet később kaptak, és plusz információkat tartalmazott, de Krupiczer szerint ez utóbbi nem állja meg a helyét. A kormányhivatal ugyanakkor azt állította, meg kellett várniuk, amíg a hivatalos eredmény megszületik a közgyűlésen, ha már előtte lépnek, azzal az önkormányzati autonómiát megsértették volna.

  • Jogszerű? Az a kérdés is felmerült, hogy egyáltalán van-e keresnivalója ilyen ügyben a kormányhivatalnak, illetve hogy a döntés felülvizsgálata helyett nem “pusztán” az összeférhetetlenség kimondását van-e joguk kezdeményezni. A hivatal szerint van, nem tartozik a klasszikus feladatköreikbe, de a törvény lehetőséget ad rá. A bíróság végül úgy döntött, tényleg közjogi ügy, de helyesen döntöttek amellett, hogy a közgyűlést perlik, és perbe fogják Krupiczert, így ugyanis ott volt, és meghallgatták, ezzel méltányos volt az eljárás.
  • Cseri mint tanú? Felmerült a tárgyalás során, hogy Cseri Tamást tanúként idézzék be, miután eredetileg decemberben ő kezdeményezte az ügy feltárását. Krupiczer szerint azonban a köztük lévő politikai vita miatt nem tudott volna elfogulatlanul tanúskodni, végül ezt nem is tették meg.
  • Hahó, döntsetek! Az is felmerült, miért nem a közgyűlést hívta föl döntése módosítására a Kormányhivatal, ami szerintük azért nem lett volna jó eszköz, mert az ő döntésükre hivatkozva mondhatták volna, hogy nem összeférhetetlen, tehát nincs mit tenniük.

Az önkormányzatot védő ügyvéd lapunk kérdésére azt mondta: szinte biztos, hogy fellebbeznek. Ezt az ítélet hivatalos kézhez vételét követően a Fővárosi Törvényszéken tudják majd megtenni. Ha viszont a jogerős ítélet is elmarasztalja Krupiczer Ferencet, akkor időközi választás lesz a második választókerületben, mivel egyéni képviselői mandátummal ül a közgyűlésben.

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!